WORLD LISZT DAY
„Egek harmatozzatok onnan felül, és a felhők folyjanak igazsággal, nyíljék meg a föld, és viruljon fel a szabadulás.” Ezzel az Ézsaiás könyvéből vett ótestamentumi idézettel, s egyszersmind a Rorate coeli gregorián dallamával kezdődik Liszt Ferenc monumentális Krisztus oratóriuma, amely a bicentenáriumi emlékév legfontosabb napján, a zeneszerző október 22-i születésnapján a világ több pontján is felhangzik majd. Mert amiként 2009-ben a World Creation Day Haydn Teremtés oratóriumát tette egy időben több kontinens közös zenei élményévé, úgy a 2011-es World Liszt Day ezt a háromrészes, összesen 14 tételből álló művet fogja közörömre megszólaltatni. A Jézus Krisztus történetét a bölcsőtől a sírig, vagyis a betlehemi jászoltól a feltámadásig elbeszélő oratóriumot már a XIX. században, s azóta voltaképp mindmáig a Messiás romantikus párdarabjaként tiszteli a vallásos zenebarát csakúgy, mint az isteni jelenlétet csupán a művészetben feltaláló agnosztikus. A Biblia és a katolikus liturgia latin nyelvű szövegeire komponált, csaknem háromórás terjedelmű Krisztus oratórium egésze legelső ízben 1873 májusának végén került az áhítatos közönség elé – Weimarban, a zeneszerző vezényletével. Ugyanez év novemberében azután a pesti Vigadóban is felhangzott az ekkor Richter János által dirigált hatalmas alkotás: éppenséggel ez a magyarországi bemutató köszöntötte Liszt Ferenc muzsikusi pályafutásának félszázadik évfordulóját. A műben tisztán zenekari tételek váltakoznak énekszólistákra, kórusra és zenekarra, illetve csupán orgonakíséretes kórus számára komponált tételekkel. A Krisztus életét megidéző részletek és a liturgiához kötődő imák, a krisztusi szenvedéstörténethez fűzött reflexiók nem annyira dramaturgiai, sokkal inkább misztikus, a szent történet újraélésén alapuló egységet alkotnak. A Liszt életének római periódusához kapcsolódó oratórium zenéjében művészetének számos korábbi stílusjegye és kései korszakának majdani idiómája is egyaránt felismerhető: a középkori gregorián szekvenciákat idéző, a már-már aszketikusan letisztult és a gazdagon hangszerelt, olykor egyenesen romantikus nagyoperai mozzanatok váltakoznak egymással a több ponton Bach és Palestrina hatását tükröző műben, amelynek néhány megoldása már egyenesen Bartók művészete felé mutat. Markánsan népies hangvételével, duda-basszusával és előbukkanó akusztikus skálájával kiválólag ilyen a 4. tétel, a Pásztorének a jászolnál elnevezésű (a német kiadás eredetijében: Hirtengesang an der Krippe) szakasz is, mely tétel kéziratának fakszimile kiadását ugyancsak a Liszt-világnapra, az október 22-i születési évfordulóra tervezi a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont.
A Liszt-bicentenárium alkalmából a magyarországi Liszt Év 2011 koordinátora, a Hungarofest Nonprofit Kft. KLASSZ Zenei Iroda és a Magyar Zenei Tanács egy nemzetközi együttműködés létrejöttét kezdeményezi, melynek keretében meghirdeti a World Liszt Day projektet Liszt Ferenc születésének 200. évfordulóján. A projekt célja, hogy 2011. október 22-én az ünnepi megemlékezés fénypontjaként a világ minél több koncerttermében megszólaljon Liszt Ferenc Krisztus c. oratóriuma, a zeneszerző életművének monumentális alkotása, nagyszabású találkozópontban egyesítve a Liszt-emlékév világszerte zajló eseményeit.
