A Liszt Év dióhéjban - visszapillantás

2011-ben több száz hangverseny, valamint számos kiállítás, kiadvány és megemlékezés szólt a 200 éve született Liszt Ferencről. Mindenhol nem tudtunk ott lenni, de szinte mindenről írtunk, és sok helyen fotóztunk is.

A Liszt Év összefoglaló kiadványát - mely fenti képünkön is látható - letöltheti erre a linkre kattintva!

Január: nyitókoncertek

2011 januárjában nemcsak az UNESCO világtanácsa által kiemelt nemzetközi évfordulónak nyilvánított Liszt Év kezdete, hanem az Európai Unió Tanácsa soros elnöki tisztségének átvétele is Magyarországra irányította a nemzetközi figyelmet. Január 7-én Lisszabonban, január 11-én Helsinkiben, 13-án Madridban, 14-én Berlinben, 16-án Londonban, 17-én Párizsban, 19-21. között a Baltikumban, 22-én Bécsben, s végül január 25-én Brüsszelben rendeztek Liszt-koncerteket a magyar komolyzenei élet vezető művészeinek közreműködésével. A zongoristák és partnereik puszta felsorolása is maratoni vállalkozás volna, hiszen Kocsis Zoltántól Fischer Ivánig, a Honvéd Férfikartól a Liszt Ferenc Kamarazenekarig, Farkas Gábortól Mocsári Károlyon át Ránki Dezsőig több száz magyar művész járta végig az európai fővárosokat.

Liszt Év nyitókoncert (fotó: Kudász Arion)

Kattintson a képre, és nézegessen még több fotót a budapesti nyitókoncertről!

A január 23-án megrendezett budapesti nyitókoncerten Kocsis Zoltán vezényletével Liszt egyik ritkán hallható szimfonikus költeménye, az Amit a hegyen hallani szólalt meg, bizonyítva, hogy a jubileumi év kiváló alkalom, hogy Liszt kevésbé ismert oldalait is megismerhesse a közönség. A szimfónia nagyságú, Mahler műveit előrevetítő zenepoémát követően a népszerű egytételes zongoraverseny, a Magyar Fantázia hangzott fel a fiatal zongoraművész, Farkas Gábor szólójával. Az emelkedett hangulatú hangversenyt a Koronázási mise zárta. Schmitt Pál köztársasági elnök, a Liszt Év fővédnöke nyitóbeszédében gróf Zichy Gézát idézte: "Magyar volt szívében, a zene iránti szeretetében német, a maga külső mivoltában és irodalmi kultúrájában francia, arisztokratikus felfogásában angol, a képzőművészetek iránti rajongásában olasz. Minden volt, ami egy ember lehet: egy egész világ kicsiben." A koncert felvétele a nyár óta CD-lemez formájában megvásárolható.

 

Február: UMZF, Eufónia, Budapesti séták

Az év második hónapja a fiatalokról szólt. Ekkor ért célegyenesbe a Budapest Music Center és a Művészetek Palotája, valamint a Concerto Budapest és az UMZE Kamaraegyüttes közreműködésével, a Hungarofest Klassz Zenei Iroda támogatásával meghirdetett Új Magyar Zenei Fórum zeneszerzőverseny. A szervezők 2011-ben Liszt Ferenc munkássága előtt kívántak tisztelegni, a zeneszerzőktől ezért olyan pályaműveket vártak, amelyek témáját Liszt művészete vagy személyisége ihlette. A döntő mezőnyét kialakító előzsűri értékelése ide kattintva, a legjobb fiatal komponisták bemutatkozása ezen a linken tekinthető meg, a döntőről készült beszámoló pedig itt olvasható.

EUfónia

Kattintson a képre, és nézegessen még több fotót a Liszt Évről!

Február 26-án a Müpában mutatkozott be Kocsis Zoltán vezényletével a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kezdeményezésére megalakított, a közép-európai régió öt meghatározó zeneakadémiájának hallgatóiból toborzott EUfónia - Közép-Európai Ifjúsági Zenekar. A budapesti mellett a grazi, a bécsi, a zágrábi és a ljubjanai zeneakadémia 15-15 diákja vett részt a Közép-Európai Ifjúsági Zenekar projektjében, a növendékek Kocsis Zoltán szellemi irányításával tanulták be és szólaltatták meg a 19-20. század négy legjelentősebb magyar zeneszerzőjének műveit, többek között Liszt Obermann völgye című zongoraművének Kocsis-féle átiratát. A koncerten közreműködött Lajkó István zongoraművész is, akit nem csak ebből az apropóból faggattunk. A sikeres koncerten felbuzdulva a projekt 2012-ben is folytatódik.

Az év elején jelent meg Watzatka Ágnes Budapesti séták Liszt Ferenccel című kötete, melyben 103, régi és új utcanévvel, házszámmal, az egykori tulajdonos nevével feltüntetett, a zeneszerzővel kapcsolatos fővárosi helyszínt mutat be. E színhelyek mindegyike arról nevezetes, hogy ott a zeneszerző életében megfordult, lakott vagy tanított.

 

Március: Budapesti Tavaszi Fesztivál

A március 18-án kezdődött 31. Budapesti Tavaszi Fesztivál minden napjára jutott Liszt Ferenchez kapcsolódó program. A debreceni Csokonai Színház Liszt Krisztus oratóriumát állította színpadra, a Szegedi Kortárs Balett a Dante-szimfóniát, egy estén a Szegedi Szimfonikusok Don Sanche-produkciójával. Liszt egyetlen, ifjúkori operája mellett még egy színpadi mű bemutatójára került sor: Fekete Gyula a fesztivál felkérésére komponált ötödik, Excelsior! című operáját Gothár Péter rendezésében állították színpadra. A darab a zeneszerző életének egy időszakát dolgozza fel, a történelmi tényeket a fantasztikummal ötvözve.

Excelsior! (Fotó: Juhász Attila)

Kattintson a képre, és nézegessen még több fotót a Liszt Évről!

               A fesztivál kezdetére időzítve számos budapesti kiállítóhelyen nyílt Liszt Ferenc életével kapcsolatos, vagy Liszt művészete által ihletett kortárs képzőművészeti alkotásokat bemutató kiállítás. A Néprajzi Múzeumban Liszt Ferenc és a "czigány zene" címmel megrendezett - kritikusunk szerint kissé ellentmondásos - tárlat kiindulópontja Liszt Ferenc 1861-ben megjelent A czigányokról és a czigány zenéről Magyarországon című könyvének a cigányzenére vonatkozó része. A Régi Zeneakadémia, azaz a Liszt Emlékmúzeum és Kutatóközpont épületében, ahol a zeneszerző tanított és utolsó pesti lakása is volt, Liszt és Budapest címmel állítottak össze új időszaki kiállítást. A Home Galéria, a Nádor Galéria és a Budapest Galéria kiállításainak részleteit ide kattintva idézheti fel.

 

Április: Ferihegy, Kávéházi koncertek

Bár Budapest repülőterének átnevezése már hónapokkal korábban felmerült, áprilisban került sor a táblák és a tájékoztató szövegek lecserélésére, az év vége óta pedig egy festmény is őrzi a névadó emlékét Liszt Ferenc 1-en.

Kattintson a képre, és nézegessen még több fotót a Liszt Évről!

A Kávéházi koncertek sorozatban a Párizsi Nagyáruház fényes Lotz-termében azt idézhettük fel, milyen atmoszférája lehetett Liszt korában a szalonokban, egy csésze kávé vagy egy szelet sütemény mellett megtartott hangversenyeknek. Baráti Kristóf estjén Liszt és Paganini zenei kapcsolatán merenghettünk el. A nyárig tartó változatos műsorokon rendre helyet kaptak Liszt kortársainak művei, illetve azon zeneszerzők kompozíciói, akik Lisztre hatottak, vagy akik Liszt nagysága előtt zenedarabbal hajtottak fejet - hiszen a mások kibontakozását mindenkor elősegítő, pályatársainak szerzeményeit önzetlenül népszerűsítő Liszt maga adott példát arra, hogy a művészet a kollegialitás, a sokszínűség, és az egymást gazdagító hatások birodalma.

 

Május: egyházzene és maraton

A május elsején a Belvárosi Főplébániatemplomban indult sorozatban elhangzott a Missa solennis esztergomi és vatikáni változata, a férfikari, a Szekszárdi mise és a Missa choralis, valamint a Koronázási mise. A Liszt egyházzenei műveinek bemutatására vállalkozó ciklus korántsem véletlenül kapott helyet a Erzsébet híd lábánál álló műemlék templomban: e szent hely ugyanis Liszt pesti látogatásainak visszatérő pontja volt. Liszt egyházzenei műveinek titkairól a sorozat művészeti vezetőjétől, Bubnó Tamástól kérdeztük meg.

Musica Sacra: Liszt összes miséje a Belvárosi Templomban

Kattintson a képre, és nézegessen még több fotót a Liszt Évről!

Bár nem magyarországi esemény, mégis érdemes felidézni, hogy a májusi budapesti koncertekkel egyidőben Liszt Rómában töltött éveinek és az egyházi államhoz fűződő kapcsolatának emléket állítva, a soros EU-elnökség apropóját is megragadva a Vatikánban a Szentatya jelenlétében adott koncertet a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar. A terveket ebben az esetben is felülírta az élet: eredetileg Liszt kései főműve, a nagyszabású Krisztus oratórium szólalt volna meg, ám az idős pápa egészségére ügyelő szigorú vatikáni protokoll mindössze egy óra hosszúságú műsort engedélyezett.

A Millenárison megrendezett Liszt-maraton szerencsére nem ütközött időkorlátokba, délelőtt 10-től késő estig Lisztről szóltak a könnyed hangvételű és fesztelen légkörű koncertek, valamint interaktív előadások sora. Tom és Jerry éppúgy főszerepet kapott, mint Mocsári Károly és Kerek Erzsébet, a Concerto Budapest vagy a Muzsikás, a Liszt Ferenc Kamarazenekar és a Budapest Bár. Az egész napos programsorozatot megörökítettük fotón és videón, és beszámolót is írtunk az eseményekről.

 

Június: Miskolc

A finanszírozás problémái miatt sajnálatosan megkurtított Miskolci Nemzetközi Operafesztivál műsorán szereplő Liszt-előadások közül az ifjúkori opera, a Don Sanche színpadra állítása ígérkezett legérdekesebbnek. A fiatal német csapat által megálmodott figyelemreméltó, részben modernizált előadás számos kérdést felvetett, ám néhányat nyitva is hagyott, amelyekre a válaszokat a mű történetéből merítve kerestük.

 

Július: Alan Walker

A Liszt Év második félidejét rögtön góllal kezdtük: július 1-én jelent meg exkluzív interjúnk Alan Walker professzorral, aki zenetörténész, rádiós szerkesztő, egyetemi tanár, de mindenekelőtt Liszt-kutató. Mindent tud Liszt Ferencről, és ismereteinek jelentős részét meg is osztotta a világgal lebilincselő életrajzi könyveiben. A Liszt Év alkalmából több évtizednyi kutatómunkájának tapasztalatairól és személyes élményeiről kérdeztük. A professzor zárszavai az emlékév mottójául is megállnák a helyüket: "Elég régóta várta már Liszt Ferenc, hogy végre elfoglalja az őt megérdemlő helyet a zenetörténetben. Élvezzük ki a pillanatot!"

 

Augusztus: Esztergomi Liszt Hét

Immár negyedik alkalommal rendezték meg - idén augusztus 21-28. között - az Esztergomi Liszt Hetet. A programsorozat a rendkívül tehetséges Nicolas Namoradze zongorakoncertjével kezdődött, majd Bogányi Gergely lépett fel a Bazilikában. Az Esztergomi Szimfonikus Zenekar kíséretével a helyi illetőségű fiatal zongoraművésznő, Konyicska Renáta adott hangversenyt, Fassang László orgonaművész pedig a Szent Efrém Férfikarral és az Országos Széchényi Könyvtár Eckhardt Mária vezette kórusával lépett fel. Az utolsó napokban adott hangversenyt a Ránki Dezső - Klukon Edit művészházaspár, a sorozat végül az Esztergomi misével zárult, melyet Liszt a főszékesegyház 1856-os felszentelésére komponált.

Esztergomi Mise (4. Esztergomi Liszt Hét, 2011. augusztus 28.) - Fotó: Thaler Tamás

Kattintson a képre, és nézegessen még több fotót a Liszt Évről!

 

Szeptember: tanévnyitány, zongoraverseny, Liszt és Európa

Szeptember első vasárnapjára a Csoki-koncertek mintájára megálmodott rendhagyó tanévnyitót hirdetett a Liszt Évet koordináló állami rendezvényszervező, a Hungarofest Nonprofit Kft. a Kopaszi-gátra. Az eseményen óvodás és kisiskolás egyaránt megtalálhatta a számára legkevesebb szórakozást, a koncertek, közös éneklések és hangszerbemutatók forgatagában, és - amint arról a rendezvényen készült fotók is tanúskodnak - megismerkedhetett Liszt Ferenc életével és műveivel is.

Csaknem két héten át tartott a Liszt születésének 200. évfordulója előtt tisztelgő Budapesti Nemzetközi Zongoraverseny. A zsűritagok (többek között Mocsári Károly és Nagy Péter) szándéka az volt, hogy a jelentkezők fedezzék fel, ismerjék és ismertessék meg a szokványos zongora-repertoárból még mindig hiányzó műveit. Néhány, a fináléban megkerülhetetlen mű (h-moll szonáta, Esz-dúr, A-dúr zongoraverseny, Haláltánc, Magyar fantázia) kivételével a versenyzők teljes szabadságot élveztek. Az első fordulóban két, szabadon választott Etüdön kívül a 20 perces tartamot, a középdöntőben a teljes negyven percet kedvük szerinti anyaggal tölthették ki; itt azzal a kötöttséggel, hogy - kamarazenészi képességeik bemutatására - a megadott listából két szabadon választott Liszt-dalt is kísérniük kellett. Az elődöntők hangfelvételekkel illusztrált krónikáját ide kattintva olvashatja el, a három dobogóssal, köztük a III. helyezett ifj. Balázs Jánossal a gálakoncert előtt készített videointerjúnkat ezt a linket követve találják meg.

Balázs János

Kattintson a képre, és nézegessen még több fotót a Liszt Évről!

A hónap végén zajlottak a Liszt és Európa kamarazenei fesztivál koncertjei, melyek a jól ismert zongoraművek mellett gazdag válogatást kínáltak Liszt különleges atmoszférájú kamaraműveiből, valamint bemutattak számos Lisztre ható és Liszt által ihletett darabot is. A fesztivál koncepciójáról és fellépőiről a művészeti vezetőt, Várjon Dénest kérdeztük, és megszólaltattuk a Wagner és Liszt kapcsolatát bemutató koncerten előadást tartó Nike Wagnert is. Az öt koncert eseményeit végül gazdag fotóanyaggal illusztrált beszámolóban foglaltuk össze.

 

Október: Zeneakadémia-épületavató, Az élet fiai, születésnapi fesztivál, World Liszt Day

A diákok már szeptemberben használatba vették, de a hivatalos megnyitó és névadó ünnepségre október elsején, a Zene Világnapján került sor - ekkortól viseli Ligeti György nevét a Zeneakadémia vadonatúj, Wesselényi utcai épülete. Üröm az örömben, hogy a Liszt Ferenc téri főépület szintén az EU-s rekonstrukciós nagyprojekt keretében 2011 októberére tervezett átadása csaknem két évet csúszik.

 

W52 megnyitó

Kattintson a képre, és nézegessen még több fotót a Zeneakadémia új épületéről!

Október 13-án a Thália Színházban három kiváló színész Érdi Tamás zongoraművész közreműködésével mutatta be Bognár László Az élet fiai című darabját Balatoni Monika rendezésében. Tekintsék meg a Sand, Chopin és Liszt rendezetlen viszonyait bemutató esten készült fotókat és videót!

A Liszt Múzeum háromnapos születésnapi fesztiválja bizonyította, hogy régi épületben is lehet Lisztet ünnepelni. Bár a koncerteket a Régi Zeneakadémia hangversenytermében tartották, a fellépő művészek néhány művet Liszt szalonjában adtak elő a mester eredeti hangszerein, a Liszt egykori szobáiban berendezett múzeumban. A részletekről a programot összeállító Domokos Zsuzsanna igazgatónővel beszélgettünk, a zárókoncertről pedig video-összefoglalót készítettünk.

Liszt születésének 200. évfordulójára, október 22-re a Hungarofest Klassz Zenei irodája Liszt világnapot, azaz World Liszt Day-t hirdetett, melynek keretében Magyarország és a világ számos pontján a Krisztus oratórium csendült fel. A vidéki előadásokról a karmestereket kérdeztük; Budapestről, Párizsból és Bayreuthból pedig fotós beszámolóval jelentkeztek kollégáink.

Kattintson a képre, és nézegessen még több fotót a Liszt Évről!

November: Liszt és a társművészetek - konferencia és kiállítás

A nagyszabású hangversenyciklusok lecsengését követően a tudomány vette át a terepet: a Zenetudományi Intézetben megnyílt a Liszt és a társművészetek című kiállítás, és megrendezték a hasonló című nemzetközi interdiszciplináris konferenciát. A kiállítás azt a Liszt Ferencet mutatja be, aki széleskörű érdeklődéssel, határtalan nyitottsággal folyamatos kölcsönhatásban volt kora teljes művészeti világával. Életműve az egyes művészeti ágak közötti szoros kapcsolatot és átjárhatóságot példázza. A hatalmas anyagot egy-két darab kivételével az MTA Zenetörténeti Múzeum, a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont, valamint az Országos Széchényi Könyvtár relikviáiból válogatta a kiállítás kurátora, Eckhardt Mária Liszt-kutató.

Liszt és a társművészetek konferencia (2011. november 18-20.) Fotó: Végh Dániel

Kattintson a képre, és nézegessen még több fotót a Liszt Évről!

Mint Szegedy-Maszák Mihály, a hasonló című konferenciát előkészítő programbizottság egyik tagja is rámutatott, Liszt életműve rendkívül sokirányú, az ülésszak ezért célja az volt, hogy összehozza a muzikológusokat és különféle művészeti területek kutatóit, valamint ösztönözze a kutatást és az együttműködést a következő legfontosabb témakörökben: Liszt eszméi a különféle művészeti ágak egymásra hatásáról, Liszt részvétele korának általános művészeti életében, kapcsolatai művészetei mozgalmakkal és egyes művészekkel; Irodalmi és képzőművészeti inspirációk Liszt zenéjében (művek, eszmék, struktúrák); Liszt személye és művészete, mint műalkotások ihletője. A kívülállók számára is izgalmas konferenciára meghívott vendégként Budapestre érkezett a nemzetközi Liszt-kutatók színe-java.

 

December: Génie Oblige, folytatás

Karácsony előtt jelent meg A Helikon Kiadó gondozásában a Génie oblige! - A budapesti Liszt Ferenc Emlékmúzeum kincsei című album. A reprezentatív kivitelű kötet mintegy 120 különféle típusú dokumentumot mutat be a Liszt Ferenc Emlékmúzeumának gazdag gyűjteményéből, melynek alapját maga Liszt vetette meg, amikor az intézményre hagyta budapesti hangszereit, könyv- és kottatárát. A tárgyakról egész oldalas fotók készültek, melléjük egy oldalnyi magyar és angol nyelvű magyarázó szöveg, valamint egy rövid bevezető került. Az anyagot életrajzi sorrendben rendezték el, persze fiatalkori dokumentumokból - a múzeum gyűjteményének jellegéből adódóan - kevesebbet tartalmaz, mint az öregkoriakból.

Kattintson a képre, és nézegessen még több fotót a Liszt Évről!

A döntő többségében a Hungarofest által koordinált rendezvények mellett számos (részben) zenei profilú intézmény, fesztivál és helyszín önálló sorozatokkal és eseményekkel jelentkezett, közülük nem kevés- főleg vidéki - program a Balassi Intézet által lebonyolított nagyszabású pályázat segítségével valósult meg. Az önálló sorozatok közül kiemelkedtek azok az orgonakoncertek, melyeket a Liszt életében is fontos szerepet játszó Pesti Ferences és a Belvárosi templomban, a Liszt Társaság szervezésében a Józsefvárosi templomban, valamint az ország számos más templomában rendeztek meg, továbbá a Művészetek Palotája és a Bartók Rádió hangversenyciklusai.

Bár Balatoni Monika, a Hungarofest Nonprofit Kft. kreatív igazgatója leszögezte, hogy nem ér véget a Liszt Év, maratoni hosszúságú visszatekintésünket mégis lezárjuk. Összegzésként elmondhatjuk, hogy igazán sokszínű volt a programsorozat: felcsendültek ritkán hallható szimfonikus művek, misék, dalok, zongora- és orgonaművek, oratóriumok, de volt bőséggel ifjúságnak szóló beavató program és crossover esemény is - köztük az immár hagyományos Csoki-koncertek Lukácsházi Győzővel, melyek 2012-ben is folytatódnak.

Tartsanak továbbra is velünk!

 

A Liszt Év összefoglaló kiadványát - mely fenti képünkön is látható - letöltheti erre a linkre kattintva!